A XI. kerületi Bartók Béla úton található Vegan Love különösen felkeltette az érdeklődésemet a könyvből.

Én magam nem vagyok vegán, de nincs bennem semmiféle dac vagy előítélet a vegán ételekkel, vagy a vegán életmódot folytatókkal kapcsolatban. Azt is leszögezném, hogy a húsmentes étkezés azért nem áll távol tőlem, számomra tökéletes étel például a káposztás tészta, vagy egy jó rántott gomba, de azért ne felejtsük el, hogy a vegán étkezés ennél sokkal szigorúbb, hiszen ők nem csupán húst nem esznek, hanem semmilyen állati eredetű hozzávalót sem, így a tojás és a tejtermékek is tiltólistán vannak.

Rendszeres olvasója és - bevallom - nagy rajongója vagyok Steiner Kristóf cikkeinek és könyveinek, ő pedig ugye elkötelezett vegán. Szeretem, hogy az a mentalitás jellemzi ezzel kapcsolatban, hogy nem szabad erőszakosan "veganizálni" a húsevőket, és parttalan veszekedések helyett valódi kommunikációra van szükség a két tábor között. Azt vallja, hogy bizonyos ízekre és textúrákra vágyunk, amiket el lehet érni állati eredetű összetevők nélkül is. Így érkeztem meg tehát a Vegan Love-ba, abszolút nyitottan arra, hogy egyek valami finomat és ha nem is érzem magaménak maradéktalanul a vegán szemléletmódot, de mindenképpen közelebb kerüljek ahhoz, hogy megismerjem azt. Amellett nem árt, ha olyasmiről alkotunk véleményt, amit már próbáltunk, nem? :)

Az étterem számomra nagyon barátságos volt belülről, bár hozzáteszem, ez volt az első olyan hely, ahol a "Csinálok néhány fényképet, ha nem gond"-mondatom nem aratott osztatlan sikert, pedig volt hozzá egy százwattos mosolyom is :) Persze, megengedték, de míg a többi helyen kifejezetten örültek annak, hogy fotózok, itt azért érezhető volt, hogy jobban örülnének, ha nem tenném.

Ezzel a sok zölddel, meg párnával olyan otthonosnak tűnik az egész, így nem csak enni van kedvünk itt, hanem nagyobb társasággal érkezve hosszasan beszélgetni is.

Azt már az egyik korábbi bejegyzésemből tudjátok, hogy nem ápolok túl jó viszonyt ezekkel a bárszékekkel, de tény, hogy nagyon hangulatosak :)

És akkor jöjjön a kínálat:

A képek nagyíthatóak, így el tudjátok olvasni részletesen az összetevők listáját. Bár a könyv a mexikói burgert ajánlotta, de én inkább a Jucy Lucyt választottam, mert láttam róla étvágygerjesztő fotókat a neten. Az étteremben haladtak a korral és a többi gyorsétteremből ismerős érintős panelen lehet leadni a rendelést. A hamburgert lehetett kérni tönkölyös, vagy gluténmentes buciban is, esetleg protein burgerként, buci nélkül. Én a gyomrom befogadóképességét ismerve nem mertem köretet is kérni a hamburgerhez és utólag ez nagyon jó döntésnek bizonyult.

Ez pedig a Jucy Lucy hamburgerem: tönkölyös buci, amiben cukkinis-babos pogácsa a főszereplő, emellett vegán "cheddar", paradicsom, madársaláta, lilahagyma, csemege uborka és hamburgerszósz került még bele. A buci kifejezetten ízlett, a friss zöldségek is finomak voltak, ugyanakkor nekem sem a cukkinis-babos pogácsa, sem a burgerszósz fűszerezése nem nyerte el a tetszésemet, de ez valószínűleg csak ízlés dolga. A hamburgerhús funkcióját betöltő zöldséges fasírt jellegéből adódóan nem volt eléggé szaftos, de az is lehet, hogy ha egy tányéron egymás mellé pakolják ezeket az összetevőket, akkor jobban csúszott volna. Így, hogy hamburgerként árulják, az ember keres bizonyos állagot és ízharmóniát az ételben, amit nekem nem sikerült fellelnem, de tényleg lehet, hogy csak az én ízlésficamom a bűnös. Arra azért mindenki készüljön fel, hogy mivel nincs benne semmilyen állati eredetű összetevő, és a húspogácsát lencsés, babos, vagy éppen cukkinis fasírt helyettesíti, ezért ezek kifejezetten nehéz ételek, meglehetősen laktatóak. 

Összességében azt tudom elmondani, hogy továbbra sem tettem le arról, hogy vegán étel lehet finom, úgyhogy próbálkozni fogok még :)

9/100, kezd komolyra fordulni a dolog :)